Vendéglátás + Vizuális Marketing + Élet = Ez a blog

shopographic.co.nz

shopographic.co.nz

Óriási szemétkupac úszik a Tiszán! Videó is készült róla.

Végre nem kellett ahhoz a tengerentúlra utazni, hogy a valóságot láthassuk.

2019. június 09. - Zsolt Shopi Soponyai

Végre...

Végre nem kellett ahhoz egy videóval egészen Indonézia partjaihoz utazni, hogy ezt a szeméthegyet láthassuk.
Végre nem kellett megint a Midway-szigeteki albatrosz családok döglődését néznem a műanyag miatt.
Végre már a magyar átlagember is láthatja, ez akár a saját házunk táján is megtörténhet.

Miért kell egy ilyen pillanatra várni, amikoris egyben filmezik le azt a tonnányi szart, ami mi dobunk ki. Amíg egyesével folytak le a műanyagpalackok a Tiszán, vagy bármelyik folyón még ebben a pillanatban is, miért nem foglalkozott vele senki? Mert akkor nem láttuk, nem volt ilyen feltűnő, és tudjuk jól, amit nem látunk, az nem fáj, ugye?

Reménykedtem, hogy a videót nézve, nem azt fogom hallani az alkotótól - válogassátok ki a szemetet és figyeljetek oda az újrahasznosításra. Hála az égnek nem ezt mondta.

Hanem Ő is inkább azt taglalta, meg se vedd a sok műanyag szart.

A fejétől bűzlik a hal

Az óriásvállalatok, mint az üdítőgyártó cégek, mind ránk, az utolsó senki fogyasztókra hárítják a felelősséget. Hát senki nem látja ezt?!?! Mindenki ennyire vakon van a TV miatt?
 
Ha kőbányai mivoltom nemes egyszerűségével akarnám megfogalmazni eme nagyvállalatok biznisz praktikáinak valódi kommunikációját, szinte már hallom is ahogy mondják nekünk - sok a szemét, szelektálj paraszt!

#újrahasznosítás 

De csak akkor lenne igazán kerek és gyönyörűen elbaszott ez a történet, ha mindemellett a fent említett vállalatok a mellüket veregetve még el is tudnának bújni a ’közösségépítés’ és a ’fenntarthatóság’ fogalmai mögött. 
Óóó, várj! De hisz, pont ezt csinálják!

Ha annyira foglalkoznánk globális szinten a környezettel, akkor már az országok vezetői rég beszabályozták volna ezeket a vállalatokat, hogy a környezetkárosító folyamataikat azonnali hatállyal fejezzék be. De ez nem így működik ám...

Mert minden csak a pénz, minden csak a biznisz, a lobbi és a többi. Eszükbe sincs nemet mondani a pénznek, eszükbe sincs nemet mondani profitnak. Bassza meg a föld. A föld az csak a második.

A földet nem tudjuk tönkre tenni

Mellesleg kicsit pontosítanunk kéne a megfogalmazást. Azt a megfogalmazást, amivel mindekit paráztatnak manapság, hogy tönkretesszük a földünket.

Tegyük tisztába a dolgokat! A földet nem fogjuk tönkre tenni! Mert nem tudjuk.

Tudod miért nem? 
A föld az mindig itt volt, a mai napig itt is van és itt is marad. Mindörökre. Csak mi, emberek fogunk elpusztulni és nem a föld. Majd az állat- és növényvilág idővel újraéled, és a föld ismét kivirágzik. A földnek van még pármillió éve mielőtt elpusztul. 

Szóval mi lenne a megoldás?

Vegyél minél kevesebb műanyag terméket! És ne aggódj a nagyvállalatok miatt, ugyanis ha nem lesz felvevőpiac, a cégek hip-hop alkalmazkodni fognak!

Ne feledd! A vásárlásnál dől el minden! Nemcsak a saját, de a környezet egészsége is!

Nézd meg ezt a videót! Ajánlott...a fenti darálás ennek a videónak az inspirációjából született!
https://youtu.be/BWXJRyp6mvg

És, hogy miért írtam a címben, ''jó volt látni''? Mert egy ilyen videó segíthet azoknak, akik nem látnak, hogy végre lássanak.
Köszönjük tehát az alkotónak, hogy az arcunk elé tolta!! 

Ezért ne használj politikai hangvételű posztokat!

Ebben a posztban a politikáról lesz szó, mármint arról, miért ne legyen szó politikáról a vállalkozásoddal kapcsolatban.

Egy igen aktuális témát feszegetek, ami nem más, mint a politika. Mi magyarok szeretjük megmondani az igazunkat és ez a politikai állásfoglalásunkra is igaz. Ehhez pedig tökéletes eszköz a Facebook. Így a választások küszöbén azonban, ha jót akarunk magunknak és üzletünknek, akkor a közösségi médiában távol maradunk a politikától, mint a tűztől.

Esélytelen, hogy meggyőzd

Valljuk be őszintén, ha olyan érzékeny témát feszegetünk kommunikációink során, mint például a vallás, a meleg házasság, az eutanázia, az oltások vagy a testünknek való legoptimálisabb étrend, esélye annak, hogy vitánk során saját nézőpontunkról meggyőzzük a másik felet, egyenlő a nullával. Ugyanilyen érzékeny terület a politika is. Miért gondolom, hogy esélytelen a másik fél meggyőzése? Két okból...

Az első ok: Empátia nulla

Az átlagember SOHA nem tudja magát 100%-an a másik fél helyébe képzelni, így arra sem képes, hogy igazán mérlegelni tudja a vele szemben álló személy álláspontját. Nincs meg az összképe ahhoz, hogy teljes rálátással tökéletesen megértse a másik fél helyzetét. Csakis abban az esetben lenne egy fikarcnyi esélye annak, hogy megfelelő érveléssel az egyik fél meg tudja győzni a másikat saját igazáról, ha ténylegesen bele tudná képzelni magát az ember mások helyzetébe. Csakis ekkor lehetne megérteni, a másik mit és miért cselekszik úgy, ahogy azt teszi. Ez pedig a ritka estek egyike. Az átlagemberből ugyanis hiányzik az efféle empátia és az ehhez kapcsolódó rugalmasság arra, hogy elgondolkozzon, és ’’ne adj isten’’ esetleg nézőpontot is váltson.

A második ok: Ego a maxon

Ebben a példában képzeljük el, épp egy vitázó, két teljesen más álláspontot képviselő, diszkurzusban résztvevő személyről van szó. Az itt vitázó felek között, az egyik személy meggyőző érvelésével, megingatta a másik felet saját álláspontjában.
Ilyen esetben, ami miatt befuccsol a nézőpont béli váltás, az nem más, mint az ego.
Ugyanis annak ellenére, hogy a kétségek közé keveredett személy érzi a másik fél racionálisan érvelt és megállja a helyét az, amit mond, egy ilyen esetben az ego lesz az, ami megakadályozza őt abban, hogy igazat adjon a másiknak.

Hogy a másik fél ''nyerjen''? Azt már nem!

Nagyon kevés az olyan ember, aki az egoizmusát félretéve, ténylegesen mérlegelné tudná a vitában elhangzottakat, és képes lenne 180º-os fordulatot venni önmagával szemben.

Megindokolom

Ezek tudatában, ha bármi olyasmire készülnél, hogy politikai hangvitelű témát tervezel kommunikálni a közösségi médiában, jól gondold át még egyszer.
Meg kell jegyeznem azt, hogy ezzel a megmozdulással semmi mást nem fogsz elérni, csak ártani fogsz az üzletednek, ami egyenlő azzal, mintha magadnak ártanál.
Hogy értem ezt?
Pontokba szedtem egy-két fontosabb indokot:

  • A személyed egyenlő az üzlettel: Az emberek nem tudják szétválasztani az üzletet és az ahhoz tartozó, vagy azt képviselő személyt és az ő véleményét. Téged és a véleményedet, az üzleteddel fognak azonosítani.
  • Kőbe véset vélemények:Az internetre feltöltött vélemények, posztok akár örök életűek is lehetnek. Válogasd meg mit kommunikálsz.
  • Beosztottjaiddal megromolhat a kapcsolatod: Lehet, hogy az általad alkotott (jelen esetben politikai) vélemény negatív hatással lesz a dolgozóidra, kollégáidra is, annak ellenére, hogy eddig jól megvoltatok. Csak azért, mert ők másként látják.
  • Vásárlóid elvesztése: Az egyik szerintem legsúlyosabb, hogy esetleges potenciális vásárlóid, akik nem értenek veled egyet, elfordulhatnak tőled. Ha számukra bosszantó a politikai álláspontod, biztos el fogod veszíteni őket hosszú távon.
  • Félreérthető tartalom: Mivel a saját nyelvünkön folytatott kommunikáció még akkor is félreérthető lehet, amikor egy nyelvet beszélünk, ilyen témákban ez különösen igaz. Ha nem megfelelően fogalmazol, könnyen félreérthető lehet.

Csak le akartam írni nektek a véleményem ebben a témában. Így a választások körül, remélem nem volt túl késő, és ezt az információt sikerült megkapnod időben.


ÉRDEKELNE TÉGED HOGYAN DOLGOZUNK?
Kövess az Instán, ott mindent megtalálsz rólam >

Ész nélkül a digitális fotózás világában – Film vs Digitális

Az emberek nagytöbbsége azt gondolhatja, egy majom is képes lenne képeket készíteni.

Tényleg ilyen egyszerű lenne?

A fotózás szinte már elcsépelt fogalommá vált hisz mindenki ''fotózik'', de mindenki. Az emberek nagytöbbsége azt gondolhatja, egy majom is képes lenne képeket készíteni. A jelen technikai adottságainkkal és azoknak egyszerűségével, ez akár még igaz is lehet. No de, hogy jön ide a filmes fotózás, mint főcím? És miért is tartottam fontosnak, hogy behozzam az életembe és elkezdjek filmre is fotózni évekkel ezelőtt? Mert szeretem az agyamat tornáztatni a mindennapokban.

Egy fasza kép elkészítéséhez (nagyon ritkán) nem is kell a szaktudás

A mai okostelefonok már oly annyira elterjedtek, és oly annyira fejlett technológiát alkalmaznak, hogy egy fasza kép elkészítéséhez (nagyon ritkán) nem is kell a szaktudás. Csak elő kell venni a telefont, irányítani és katt. Majd szűrők és effektek hozzádása után mentés. Igen elérhetővé vált a kép készítés mondhatnám 'eszetlen' formája, illetve emellett a piac is azt mutatja, a nyers és házilagosan készített hatást keltő képek használata egyre elfogadottabb a közösségi médiában.

Ami engem megfogott a filmes fotózásban az maga a tény, hogy

lelassít ebben a behatásokkal teli hiperaktív digitális világban,

ahol mindennek baromi gyorsan kell történnie. Semmire sincs időnk. Ezáltal az idő lett az egyik legnagyobb kincsünk. Komoly marketing stratégiák is erre alapoznak, hogy valamilyen úton-módon kapjanak egy ici-pici szeletet a mi drága időnkből. dia-e1512136883912.jpgAz egyik kedvenc fotóm: Wellington - az esernyő halála.  Ez a kép a szeles városban, Wellingtonban készült egy autóparkolóban. Egy képben jellemzi a várost ami arról híres, hogy itt az időjárás mennyire szélsőséges és szeles, ami tulajdonképpen kinyírja az összes esernyőt.

Használjuk az agyunkat

Nem csak azért, mert a film előhívása körüli folyamat az pénzigényesebb, mint a digitálisé, hanem azért is oda kell figyelni és használni a fejünket a filmes fotózás közben, mert nem mindegy, mi kerül arra az egy film kockára a kattintás után. A folyamat röviden így néz ki.

Digitális fényképezés:

téma  >  gép elő  >  nagyjából beállít  >  katt ( > megnéz > beállít > katt )  x  n = kívánt eredmény

Más szóval először fényképezek és utána gondolkodom - mondhatjuk.

Filmes fényképezés:

téma  >  gép elő  >  jól átgondol és beállít  >  katt (egy hónap várakozás) = kívánt eredmény (ha minden jól ment)

Más szóval először gondolkodom és utána fényképezek.

film-vs-digital.jpg

Hosszú keresés után találtam az interneten egy japán gyártmányú Yashica filmes fényképezőgépet, ami teljesen megfizethető és szuper éles, azóta ez az egyik kedvenc játékszerem.  Van valami varázsa annak amikor az ember filmre fotózik. Izgalommal tölt el a kép készítésének élménye olyan értelemben, hogy sosem tudja az ember, mi is lesz az előhívás után valóban látható a képen. Van egy elképzelésem, amikor elkészítem a képet, de lehet

a végeredmény teljesen más lesz, mint amire számítottam.

with_yashica.jpg

Az egyik kedvenc játékszerem - Yashica CC

Nemet kell tudni mondani

Szeretek napi szinten kis feladatokat adni magamnak, hogy kibillentsem magam a komfortzónámból és nemet tudjak mondani adott szituációkban. Ilyen például az, hogy napi szinten hideg vízzel zuhanyzom, vagy néha úgy döntök lerakom a kávét, amit annyira imádok mondjuk egy pár hétre, vagy amikor busz helyett inkább gyalog megyek a városban, a lift helyett inkább lépcsőzöm, vagy az is ide tartozik, amikor úgy döntök valamiért, hogy nem iszom alkohol határozatlan időpontig.

Hogyan kapcsolódik ide a filmes fotózás - kérded?

A filmes fotózás abban az értelemben kapcsolódik ide, hogy minden egyes filmes képkocka elkészítésénél nemet mondok magamnak, azaz lemondok az adott pillanat digitális és ''biztos'' megörökítéséről és a ''bizonytalant'' választom. Nemet mondok magamnak. Kockára teszem a pillanat varázsát és a filmes megörökítés felé nyúlok, amibe rohadtul benne van a rizikó.

A rizikó, hogy mi van, ha nem is fog sikerülni? - mert ha már fotóztál filmre, tudod jól, ez simán benne van a pakliban. Szerintem ez csodálatos kis tanítása a filmes fotózásnak, és jelen esetben az én életemnek.

A fény-kép-ész

Ezt elkerülvén a legközelebbi alkalommal mielőtt lenyomnám az elsütőt, kétszer is átgondolom milyen beállítással, milyen képkivágással fogom elkészíteni a fényképemet. Elvégre nem véletlen, hogy a Magyar nyelv oly gyönyörűen összerakta ezen szavunkat: fényképész.

Ugyan is kell hozzá 'fény' meg 'kép' és 'ész'.

Kövess az Instán, ott mindent megtalálsz rólam > 

 

Ajánlás: Témába illő dokumentumfilm ajánlás. Az egyik nagy kedvencem, ami a filmgyártáson belüli életről és a digitális és a filmes világ közti témáról szól. Ez pedig a ''Side by side - The film vs digital'' című film.


 

 

Bezzeg ide dől a lé! Dehogy még az öreg fákat is kivágjuk?

A Notre-Dame körüli mizéria szépen jellemzi a kissé elb***tt társadalmunkat.

Lehet, hogy Európában nincsenek már elég magas fák a Notre-Dame helyreállításához



A társadalmunkról egy szösszenet...


A Notre-Dame körüli mizéria szépen jellemzi a kissé elb***tt társadalmunkat szimplán már csak azzal, hogy egy rohadt építmény felújítására több pénz gyűlik össze nagylelkű felajánlásokból, mint bármikor, amikor mondjuk saját emberi társadalmunkon belüli szociális problémák megoldásáról lett volna szó.

Egy ''unalmas'' példa gyanánt, ilyen mondjuk az ''éhező gyerekek'' témakör. Tudom ''elcsépelt'' téma, a Notre-Dame meg új. Ilyen nincs mindennap. 

A valóság pedig az, hogy míg az egyik egy szépen összeillesztett pár százéves kőhalom, addig a másik az egy emberi lény, egy éhező gyerek, akikből pedig sajna sokan vannak, még itthon is. 

De mindegy is, itt nem az éhező gyermekekről akartam pofázni, hanem arról, hogy vannak problémák, amik szerintem sokkal fontosabbak az emberi társadalom számára, mint a rohadt Notre-Dame. Ezeket kéne szoros összefogással minél hamarabb megoldanunk. Mondd ha tévedek.

Csak egy gyors megjegyzés!
Ha csak nagy volumenű világmegváltó tevékenységek jutottak eszedbe, olyanok, amiket Te, mint ''kis ember'' úgyse tudna végrehajtani, akkor leírok egy-két ötletet, hogy el tudd képzelni, milyen probléma megoldásokra utalok. 

Az ilyen világmegváltó és problémamegoldó feladatok közé például a 
-a használj kevesebb műanyagot, 
-a termelj minél kevesebb szemetet, 
-a spórolj az erőforrásokkal, azaz kapcsold le a lámpát és ne folyasd a vizet, 
-a busszal járj és ne autóval, 
- és a bánj úgy másokkal, ahogy Te is szeretnéd, hogy veled bánjanak, féle tevékenységek tartoznak. 
Nem lenne nehéz elkezdeni...semmi bonyolult nincs ebben, ugye egyet értünk?

Most vissza a Notre-Dame-hoz.
Az hagyján, hogy véleményem szerint ez a helyzet negatívan jellemzi a társadalmunkat, de hogy még ennek fejében azon sopánkodunk, hogy nem tudjuk a megfelelő többszáz éves fákat kivágni csupán azért, hogy azt a telibevert csúcsot az eredeti formájában rekonstruálni tudjuk? Tényleg?
Tényleg elgondolkodunk ezen? És képesek lennénk az utolsó öreg fákat emiatt a szar miatt elpusztítani?

Kit érdekel, hogy milyen fából lesz megépítve? Tőlem aztán betonból is megcsinálhatják. Aztán fessenek rá fa hatást. Több száz méteres távolságból az átlag turistát szerinted érdekelni fogja miből van? 

Le se szarjuk, csak jól nézzen ki. Hisz minden úgyis erről szól manapság, a külsőségekről úgy, hogy nincs mögöttes tartalom (pl. átlag közösségi média). Csak nézzen ki úgy, ahogy volt, ez az én véleményem. 

Valami nagyon el van rontva. A gondolkodásmódunkon sürgősen változtatnunk kéne...különben elpusztulunk, mint a Notre-Dame.


https://www.instagram.com/shopographic/

 

https://444.hu/2019/04/18/lehet-hogy-europaban-nincsenek-mar-eleg-magas-fak-a-notre-dame-helyreallitasahoz?fbclid=IwAR1NjOdMGPaZO5PHeNqL9cDjL7jIMopGHFfozmCN40XT1dacsaDWvtY1xg8

Úton egy jobb világ felé, szimplán kávézással.

Több rejlik a kedvenc, forróan gőzölgő reggeli italunk mögött, mint azt az ember gondolná. Megváltozhat a világ tőle.


A pop-up shop

A minap a Mammut bevásárló központban, a párom és én elsétáltunk egy kisbolt mellett. Nem is bolt volt, inkább egyike azoknak a kirakodóvásár-szerű, 'pop-up' árusoknak. Tudod, vannak a telefonosok, az órások, a nyomtatópatron árusok, a csokiárusok stb., mindazok, akik a sétáló folyosó közepén, vagy az erkély korlátja mellett helyezkednek el, mint ez a bolt is. Innentől csak 'bolt'-ként fogom említeni.
Szóval ennek a boltnak jó a megjelenése, az fix. Letisztult a dizájnja, és úgy általában 3-4 öltönyös eladó áll a pult mögött, a vásárlók meg folyamatosan jönnek-mennek. Adnak a megjelenésre, az biztos.

Mivel sok mindent körülöttem marketing szemüvegen át nézek a világban, ami elindította bennem a gondolatot az volt, hogy nem értettem, mitől megy ennyire ez az üzleti koncepció, ugyanis ekkor pontban este fél nyolcat írtunk, mégis a bolt 2 négyzetméternyi területén, 4 eladó várta a kedves vásárlókat. Ez k***a sok alkalmazott ekkora helyre - gondoltam. Más szóval, ha egy bolt, ilyen körülmények között így üzemel, akkor nagy valószínűséggel képes kitermelni a négy eladónak, és az üzletnek a bérét, illetve sanszos, hogy még profitál is, különben nem lenne ott hónapok óta.

Hogy milyen cégről van szó? Egy bizonyos kávéforgalmazó cégről van szó, és azon belül is az egyik olyan boltjukról (pop-up shop-ról), ami nem árul mást, csak egy terméket, milliófajta kapszulás kávét.

Nekem ez új volt

Én egészen tavalyig, az elmúlt 12 évben nem éltem itthon, és nekem a kapszulás kávé jelenség teljesen újdonság volt. Új-Zélandon, ahol tíz évig éltem ilyet nem láttam, ott talán más az igény vagy a divat, ki tudja. Nem értettem az 'új' kávédivatot Magyarországon. Mondjuk, most emlékszem vissza, egy jó pár éve már találkoztam ezzel Svájcban az egyik barátomnál.

A nagy kérdés

Ahogy az előbb is írtam, ami elindította ezt a gondolatmenetet bennem az volt, hogy próbáltam megérteni azt, mitől lett ez ekkor divat, és mitől pöröghetett így ez a kis bolt az esti órákban.

Nyilván az egy év alatt, mióta itthon vagyok, volt alkalmam nem egyszer kipróbálni ezeket a kávékat és meg kell, hogy mondjam, nem voltam lenyűgözve. Új-Zélandon az újhullámos, más szóval a minőségi kávé már jelen volt az életünkben azóta, amióta kiköltöztünk 2007-ben. A csalódottság, ami itthon fogadott lehet annak köszönhető, hogy kint a mindennapos minőségi kávé fogyasztása miatt, a jó kávé iránti elvárásom is magasabb szintre emelkedhetett. Röviden, a kapszulás kávét, úgy találtam szarnak, ahogy van.

Ha szar, akkor miért isszák az emberek?

Ennek megválaszolására két elméletem van, de előtte egy gondolat. Annyira nem is szar, de mint minden más, ez is nézőpont kérdése. Ha az átlag magyar ember otthon főzött, sokszor keserű, sokszor penészes vagy állott, sokszor utóízzel telített kotyogós kávéjához hasonlítom, valóban igaz, nem is olyan rossz. Szóval az elméletem...

Az egyik elméletem szerint: az új ízvilág hatása.

Ha az ember hozzászokik a szarhoz, nem ismeri mi az a jó, így fel sem merül benne a kérdés, van-e olyan, ami ennél jobb?

Mondás: A hal sem ismeri fel, hogy vízben úszik.

Viszont, ha már ''átlépett'' a túloldalra, és belekóstolt a jóba, nincs visszaút. Itt állok én, ahol Neo a mátrixból állt, miután bekapta a piros bogyót.
Erre példa lehet, mikor a sok évnyi 'teszkos' paradicsom után, az ember belekóstól egy piacon vásárolt paradicsomba, és ugrik be neki az az íz, amit anno ki tudja hány évvel ezelőtt a nagymama kertjében érzett utoljára.

Vissza a kávéhoz...
Mint azt az előbb említettem, Magyarországon régebben mindenki főzte a kotyogósban a kávét, és ehhez a közértekben kapható megszokott hangzású márkanevek kávéi voltak felhasználva, mint pl. ja**bs, om**a és a ts**bo stb. Valljuk be őszintén (megint csak saját véleményem szerint) az összes ilyen közértben kapható kávémárka, ami 20 évvel ezelőtt is megtalálható volt a polcokon, hagy némi kívánni valót maga után ízvilágában. Itt használjuk az ''átlagos'' szót, és azt is idézőjelben.

''jó-jó, de az sokkal drágább'' - vajon mitől drágább, tedd fel magadnak a kérdést!

Össze sem hasonlítható a manapság elterjedt, és helyénvalóan divatos, kézművesebb eredetű kávépörkölésekkel és specialty coffee shopokkal, akik lehet még arra is odafigyeltek, hogy ne olyan forrásból vegyék a kávébabot, ahol 13 éves gyerekek, éhbérért dolgoznak napi 12 órát. Más szóval ne rabszolgák kezei közül kerüljön ki a termékük. Tudom, mert láttam az ültetvényen Costa Ricán.
(figyelem: annak, aki erre azt gondolta, ''jó-jó, de az sokkal drágább'', szeretném megemlíteni, ez is oka lehet annak, hogy drágább a termék).

Nézd meg majd ezt az 1 perces videót:

screen_shot_2019-04-13_at_15_48_21.png


Szóval az első elméletem szerint, a kotyogós után ezt mérföldekkel jobbnak találja az átlag fogyasztó, így természetes, hogy ezt választják és ha már elkezdték inni, rajta is maradnak az ízvilágon.

A másik elmélet: az idő, mint tényező.

Manapság az összes olyan vállalkozás, ami valamilyen módon időt spórol az embereknek, vagy a fogyasztóinak, nagyobb eséllyel lesz sikeresebb, mint a többi. Egy-két példának nézzük meg:

1. példa:
Azon mobil alkalmazásokat, amiket az emberek manapság sportoláshoz használnak, pl.: futáshoz. A jó öreg stopperes quartzórát leváltották az okos telefonos alkalmazások, mert míg az előző csak mérte az időt, addig a mobil alkalmazás néhány változóból, mint pl. a futási sebesség és idő, olyan statisztikákat rögzít amit, ha az ember egy táblázatban kéne, hogy vezessen, az rengeteg jegyzetelés mellett, még hosszú órák munkájába telne a komputer előtt. Azaz, az alkalmazás ebben az esetben, időt spórol a sportolónak.

2.példa:
Internetes szállás foglalási oldalak, mint pl. a bookingdotcom, trivago, airbnb stb. Képzeld el, mennyi időbe telne az, hogy a legolcsóbb szállást megtaláld a neten, ha nem lennének ezek az oldalak. Ezek egy csokorba szedik neked az adatokat és ahelyett, hogy órákig böngésznéd a netet, 15 perc alatt le tudod foglalni a számodra legmegfelelőbb és legolcsóbb (már, ha ez mérvadó) szállást. Itt is, időt spórol neked ez az üzleti modell.

Nem írok több példát, azt hiszem átadtam, amit szerettem volna. Vissza a kávéhoz, és a bolthoz a Mammutban.

Arra, a kérdésre, miért is sikeres a kapszulás kávé, mint üzleti modell, magamban azt a választ sikerült találnom, amit már sejthetsz is. A második elméletem szerint, míg a kotyogóst felrakni 10 percbe tellett, addig a kapszulás kávét megcsinálod 2 perc alatt. Más szóval időt spórol a vásárlónak, azaz neked.

Szóval, hogyan változtatjuk meg a világot?

Az írásban korábban említettem, annak ellenére, hogy picit drágább, miért is fontos támogatni a kávérajongó vállalkozók által működtetett ’specialty coffee shopokat’. Ezt a tényt megerősítvén azonban volna még egy problémám a kapszulás modellel.

Mindamellett, hogy nem ízlik, és a kávén kívül tele van adalékanyaggal, a műanyagon átfolyó forró víz, ráadásul mindenféle vegyianyagot old ki a kávékészítési folyamat során a kapszulából. Majd később rácsodálkozunk, a sok ''elfogyasztott'' műanyag után, miért vagyunk olyan sokan nemzőképtelenek a nyugati társadalomban. Viszont visszanézni, és a pontokat összekötni, már nem tudjuk.

Ennek tetejében, van olyan személy rajtam kívül, akit esetleg még az is zavar, hogy mennyi szemetet termelnek ezek a kis műanyag dobozkák világszerte? A műanyag hulladék önmagában borzasztó és ez a sok műanyag a jövőben meg fog enni minket... élve. De ez is egy nagyon mély és összetett téma, ebben az írásban nem indulok el rajta. Csak annyit...

Ha nem hiszed el, érdekességként nézd meg, az egyik jóbarátom Ricky, Indonézia partjainál lapátolja a szart, hogy helyre rakja az ottani nemzeti parkokat, amiket teljesen tönkre vág a műanyag hulladék. Elég ha az első 3 fotót megnézed, amit az oldalon találsz. https://www.facebook.com/ocleanindonesia/

Konklúzió

Az írás alapján levont következtetések:

  • Szüntesd meg a rabszolgaságot és fogyassz olyan terméket, amely megfizette a termelőt a folyamat legelején!
  • Gondolj az unokáidra és figyelj oda arra, hogy Te is kevesebb szemetet termelj!
  • Különösen figyelj oda arra, hogy a minél kevesebb műanyagot használj! Az újrahasznosítás, mint kifejezés azon kívül, hogy az emberek saját lelkiismeretüket ápolják vele, egyelőre kevés. Hatékonyabb taktika az, ha meg sem veszed. Csökkentsd a műanyagokat az életedben!
  • Forró folyadék és a műanyag veszélyes kombó. Az egyes műanyagokból kioldódó vegyianyagok hatását csak az elmúlt kb. 15 évben kezdték megismerni. Ezen műanyag termékek meddőségre való hatásáról rengeteg infó van a neten. Ezért is fontos, hogy csökkentsük az életünkben a műanyag használatát!

Változtasd meg a világot, igyál ’rendes’ kávét csészéből*!

 

*a ''csészéből'' itt azért lett kiemelve, mert az elviteles, műanyagborítású, papírnak látszó 'take away' pohár nagyjából egyenlő azzal, amit az utolsó bekezdésben foglaltam össze a műanyag kapszuláról. Ha csak nem természetbarát anyagból készült, amire kevés kávézó figyel oda, a take-away pohár is ártalmas. Továbbá ez is ugyanolyan szemét.

 


A BÁZISOM A DIGITÁLIS VILÁGBAN
INSTA: https://www.instagram.com/shopographic/

Amikor a luxusból putriba költözöl...azt dolgozd fel

Tíz év után egy kisgyermekes magyar család Új-Zélandról, a nulláról újrakezdi egy vadidegen országban, Costa Ricán.

AMÍG ÚJ-ZÉLANDON ÉLTÜNK

Amíg Új-Zélandon éltünk, tulajdonképpen egy másik életet építettünk fel. Tíz év alatt ez normális. Magyarországot teljesen elhatároltam a fejemben, mentálisan nem adott se biztonságot, se nyugodtságot. Új-Zéland volt az életünk, az volt az otthonunk. Itt szeretném kiemelni, hogy e két szavunk, ‘otthon’ és ‘haza’, értelmezésem szerint teljesen mást jelent. Magyarország a hazám, itt születtem, itt nőttem fel. Új-Zéland az otthonom, mivel az elmúlt 10 évben itt laktam, itt éreztem jól magam.

Home is where the heart is.

Építettük az életünket. A munkámban, a vendéglátáson belül sikerült elérni, hogy minden alkalommal olyan helyen dolgoztam, amit imádtam, és a kint létünk végén az akkori szakmai karrierem tetején lehettem a vendéglátásban. Egy golf resortot vezettem a világ egyik legszebb helyén, Matarangiban, Új Zélandon.
Megvolt mindenünk, ami kényelmesebbé teszi az ember életét. Volt egy szép házunk, amit béreltünk, volt egy kényelmes autónk is, és igazából nem volt semmi gondunk. Boldogság volt.

Ebben a piros házban laktunk Matarangiban. Életem legjobb háza volt. A tengerpart innen 100m a kép mögött. Itt épp az öcsém látható amint a DJI Phantom Professional drónunkkal fotózik. Ott támaszkodik a kinti asztalon.

Egyszer csak teljesen váratlanul jött az új lehetőség az öcsémen és az interneten keresztül.

EGY ÚJ MUNKA COSTA RICÁN

A Skype interjúk alatt utánajártunk mindennek, aminek csak lehetett, milyen a megélhetés, milyen az egészségügy, mennyibe kerül a lakásbérlés, milyen az életszínvonal és még sorolhatnám. Ekkor kétéves volt a kisfiam. Elsősorban a gyerek miatt fontos tényezőknek kellett utána néznünk.

Rengeteg mindent meg lehet így tudni, csak az interneten keresztül. Ha ehhez még hozzávesszük a google maps-es képeket és a youtube-os videókat, tulajdonképpen a szagokon kívül egy kész képet kaphatunk.

Na, ezek után volt ám tanakodás otthon. Jelenleg megvan mindenünk, élünk, mint hal a vízben, hogy mindezt feladjuk valami olyannak kell lennie, hogy megérje.  Ezt elsősorban nem anyagi szempontból értem.
A családi döntést meghoztuk. Egyszer élünk, menjünk amíg lehet. Lássunk minél többet. Ha nem jön össze ”we put it down to experience” mondja az Angol, ami annyit jelent:

ha valami nem jön össze ahelyett, hogy mérgelődnénk inkább tanulunk belőle és folytatjuk az életünket.

FELADJUK A ''LUXUST''

A párom támogatott, és úgy döntöttünk feladjuk a ”luxust”, mert a következő munkalehetőség annak ellenére, hogy másik országban is volt, de közelebb vitt ahhoz a célomhoz, amivel foglalkozni szerettem volna a munkám során; hogy a vizuális online megjelenésben segítsek vállalkozásoknak, ezen belül vendéglátósoknak, ezen belül éttermeknek, kávézóknak, hoteleknek.

Mi egyszerűen élünk. 'Minimálban'. Nincs tonnányi ruhánk, és csak olyan dolog van a lakásban, ami szükséges és használjuk is, abból se sok. Amit én igen értékesnek tartok például az egy turmixgép, az bárhol, úgy értem bármely országban vagyunk, tuti van. Aki ismer tudja miért: vajas kávé és ‘frog juice’.
De attól függetlenül, hogy én úgy gondoltam nincs is sok kacatunk, mivel a pakolás során limitálva volt miből mennyit vihetünk, még ez a kevés dolog is a bőröndbe pakolás során rengetegnek tűnt. 

SZORÍTOTT AZ IDŐ

Kevesebb, mint egy hónapunk volt felszámolni az életünket. Eladtunk, amit csak tudtunk az interneten fillérekért, csináltunk garázsvásárt is, és amikor már majdnem kifutottunk az időből mindent, ami maradt, odaadtuk egy segélyszervezetnek. Ezután bepakoltunk 5 bőröndbe, amiből egy csomag csak a felszerelésem volt; fényképezőgépek, állványok, kiegészítők, drón stb. és repültünk is.

A KONTRASZT

Costa Rica életre szóló élmény volt. Az ide tartozó élményeimről még fogok bővebben írni máskor. Amire itt rá szeretnék világítani az a kontraszt, amit megtapasztaltunk a mindennapi életünkben. Említettem, hogy előzőleg Új-Zélandon ‘luxusban’ éltünk. Costa Ricán ez nem így volt.

A 120m2-es modern Új-Zélandi ház és a szép autó után, először beköltöztünk egy 36m2 lyukba két hónapra, majdtaláltunk egy nagyobb házat, egy 80 éves összetákolt faházat a dzsungel közepén. Olyan rések voltak a házon, mintha istállóban laktunk volna. Esténként, napnyugta után előfordult, hogy beszállt egy denevér és ott körözött a fejünk felett mialatt vacsoráztunk. Párom ilyenkor rutin szerűen hozzám szólt: ”Szívem nyisd már ki légyszi az ajtót, hogy ki tudjon menni.” Rutin szerűen - érted? - mert már annyira hozzászoktunk. Mindennapos dolgok ezek Costa Ricán – mindig mondtuk.


random-costa-rica--144--_april-17_-2017.jpgrandom-costa-rica--64--_april-07_-2017.jpg

Ez a házunk a dzsungel közepén, amit a levegőből a DJI Phantom Professional drónunkkal fényképeztem kb. 50m magasból.

Az autónk is lecserélődött, a szép egyterű családi autónk egy picike 30 éves járgányra. És minden más is megváltozott. A rendszeres délutáni sétáink alatt már nem a megszokottan tiszta, új házakkal teli környéket láttuk, ahol mindig szögre volt vágva a fű az utcafronton. Hirtelen egyszerű tákolmányok vettek körül minket, amik néha csak bádoglemezből voltak összerakva. Hirtelen nem volt se járda a sétákhoz, se játszótér a gyerekeknek, és az eddig megszokott mindennapos ismerősök arcait is leváltották a spanyolul beszélő idegenek arcai.

DE MINDEZ NEM SZÁMÍTOTT

Ezek csak felszínes dolgok. Csak az általam megélt két világ közötti kontraszt kedvéért emeltem ki ezeket a dolgokat. Különösen így utólag maga az élmény, amit megéltünk pozitív volt, és csak ez számít.

Láttunk, tapasztaltunk, megéltünk új dolgokat, hihetetlenül kedves embereket ismertünk meg és ez az, ami számít. Hogyan éli meg az ember a dolgokat az életben. Milyen a hozzáállása, mert

mindenhez hozzá lehet szokni, és mindenből alább lehet adni

csak fejben kell átállni. Fő, hogy rugalmasan kezeljük a dolgainkat és ne ragaszkodjunk görcsösen semmihez. Ugyan ezt már egy korábbi írásban is említettem, de az élet annyira sok területére kihat, legalább is az én esetemben, amibe még a saját munkám is a fotózás, és a vendéglátás marketing is beletartozik, hogy emiatt visszatérő eleme lesz az írásoknak.


Fényképek: készítek egy bejegyzést a legérdekesebb fotókkal Costa Ricáról… hamarosan kész lesz! Addig is egy-két pillanat innen-onnan…

Reggeli séta a ‘whale tail’ felé. Apály folyamatban és a nap épp most bukott ki a hegyek mögül. Micsoda reggel…

 


A BÁZISOM A DIGITÁLIS VILÁGBAN
INSTA: https://www.instagram.com/shopographic/

Haldoklik a marketinged? 3 valódi ok, ami közrejátszik!

Az egész a gyerekkorunkban kezdődött, még az iskolapadban…

planning.jpg


1 – Hallgatunk a közvéleményre és a közhasználatban bevált praktikákat alkalmazzuk.

2 – Ide-oda ugrálunk az újonnan megjelenő marketing eszközök között.

3 – Tervezés nélkül hozunk marketing döntéseket.

 

Ebben az írásban a fent említett három hibás marketing gyakorlatot átfogóan fogom elmagyarázni, majd rátérek arra is, szerintem miért is alakulhatott ez így ki.


Mi, vendéglátós vállalkozók mind tudjuk azt, hogy a marketing annyira fontos a vállalkozásunknak, mint a levegő.
Marketing nélkül akár láthatatlanok is lehetnénk, ugyanis a kutya sem fog tudni rólunk. Pont emiatt van az, hogy egyformán dolgozunk gőz erővel azon, hogy sok minden más feladat között, a marketingünk az biztos a toppon legyen.

Ennek okán simán előfordulhat, hogy egyszer csak azon kapjuk magunkat, ide-oda váltogatjuk a számunkra legmegfelelőbbnek tűnő marketing megoldásokat, például ugrálunk a közösségi médián belül található alkalmazások között. Miért csináljuk ezt?

Mert az internet tele van jótanáccsal, marketing guruval és szakértővel, aki mindamellett, hogy motivál minket, el is akarja adni nekünk a tutit! Mi pedig rákapunk (én is anno), mert közös a célunk. Hogy mi az?

A célunk az, hogy jól menjen a szekér, ugye? Hogy pörögjön a vállalkozásunk.

Később azonban rájövünk a valóságban semmi sem megy úgy, ahogy elképzeltük.

Nem tudjuk úgy ellátni az összes marketing feladatot, ahogy azt elképzeltük, mert a marketing guruk akiket követünk a közösségi médiában, erről egy szót sem említettek. Arról, hogy ez mennyi időt vesz majd igénybe! Így se látunk ki a mindennapos munkából és egyszerűen nincs már elég időnk ezek ellátására.

Lefestek egy szituációt neked, ami a legtöbb emberre érvényes lehet. Kíváncsi vagyok ez a példa ismerősen hangzik-e neked?

 

A legtöbb esetben hasonlóan mehet 

  • A Facebook az ugye alap, mindenki ott van a Facebook-on, tehát az, hogy vállalkozásunknak is legyen kiindulásnak FB fiókja, nem kérdés.
  • Az Instagramot viszont azért kéne elkezdeni, mert a legtöbb fiatal ott van. Ha kommunikálni akarunk a fiatalokkal akkor irány az Insta. Amúgy is ez most a legfelkapottabb közösségi ’’platform’’(felület).
  • Videot is kellene gyártani a vállalkozásunknak és azt a legjobban a Youtube-on keresztül lehet terjeszteni, szóval nyissuk meg a saját YT csatornánkat.
  • És a LinkedIn? Azzal mi van? Hisz attól lesz valami szakmailag igazán hiteles, ha megtalálható a LinkedIn-en, nem?
  • Ha már vannak szép fotóink is az Insta miatt, azokat jó lenne akkor a Pinterest-en keresztül is elérhetővé tenni, hogy pin-elni tudják az emberek. Legyen az is.
  • És mi van a Twitterrel, ugyan Magyarországon nem túl felkapott, de hasznos lenne arra, hogy a vállalkozásunk gondolkodásmódját és stílusát szöveges formában meg tudjuk osztani a nagyvilággal.
  • Eközben kiderült, hogy nincs értékelési stratégiánk, ez is elég fontos lenne, ha már a vendéglátásban utazunk. Csináljuk meg a Tripadvisor fiókunkat is.
  • Hoppá, megjelent az IGTV! Ha már úgyis csinálunk videókat akkor toljuk fel oda is a Youtube-os videókat. Igen ám, de az teljesen más formátum, teljesen más stílusú videot kell hozzá gyártani, ami még több idő és energia. Nem baj, megoldjuk.

…és így tovább. Ismerős a szitu? Dobj egy -t a kommentben, ha igen!

Ez eddig mind szép és jó, egy dolog azonban kimaradt a fenti folyamatból. A legfontosabb lépés.


A tervezés vagy a stratégia kidolgozása!

Eddig ugyanis semmi mást nem csináltunk, csak vaktában lövöldöztünk és engedtük azt, hogy vállalkozásunk külső befolyások hatására menjen össze-vissza. Sodródtunk az árral. Csak a döglött hal sodródik az árral.

Kérdés: Te szoktál stratégiai tervet készíteni magadnak?

Az ide-oda ’’ugrálásban’’ a legtöbben ’’bűnösek vagyunk’’ a gyermekkorunkban belénk táplált, tanult tehetetlenség miatt. Én is így kezdtem.


Szóval miért ugrálunk ide-oda az újabbnál újabb alkalmazások között? Az egész a gyerekkorunkban kezdődött, még az iskolapadban…

Az mai általánosságban elfogadott iskolarendszerben egy dologra tanítanak meg minket, magolni. A cél az, hogy minél jobb jegyet kapjunk fizika dogára. Ez baromi jó (emiatt kicsit mérges vagyok), de ettől még nem fogunk megtanulni gondolkodni. Sőt, inkább arra ösztönöz minket, hogy minél hatékonyabban elérjük azt, hogy a legjobb jegyet kapjuk. Így alakul ki bennünk a kérdés, majd kezdünk el annak megoldása felé dolgozni: hol tudok a dolgon egyszerűsíteni vagy rövidíteni, hogy megkapjam a legjobb eredményt?

Valakinek a magolás megy, de a legtöbben puskát írnak, mert ahogy azt fent is említettem, emberi természetünkből fakadóan afelé a megoldás felé hajlunk, amely a legkönnyebben oldja meg a problémáinkat. Ez így normális, mert az agyunk így van ”drótozva”.

Ennek negatív hatása majd felnőtt korban mutatkozik meg igazán, és hatalmas kárát látjuk, mert szorult helyzetekben is reflexből a gyors és egyszerű megoldások után fogunk nyúlni. Ennek következménye az, amiről ez a cikk szól, hogy váltogatunk a marketing megoldások között.


A tanácstalanság küszöbén állva

Amikor a vállalkozásunkban olyan pontra jutunk, hogy valamiért megakadunk vagy tanácstalanok leszünk, a természetes reakció az lesz, hogy elkezdünk kutakodni, tanulni, marketingszakértőket hallgatni és utána járni a dolgoknak azzal kapcsolatban, hogy

  • mi a legújabb trend,
  • mi a legújabb eszköz,
  • mit mondanak a szakértők, és
  • mi az, ami másnál már bevált, 

…mert az az én vállalkozásomnak is jó lesz. Vagy nem?!

Amikor vállalkozásunk avagy mi magunk ’’bajba kerülünk’’ ahelyett, hogy kicsit megvizsgálnánk a dolgainkat, körbe néznénk a saját házunk portáján, és megválaszolnánk azt a kérdést, hogy

  • kik vagyunk mi,
  • miben vagyunk erősek, 

magyarán szólva el kezdenénk kreatívan gondolkodni, inkább külső segítség után fordulunk.

Pedig ki az, ha nem Te, aki a legtöbbet tudja a saját aktuális helyzetéről?


Mi a megoldás? Tervezzük meg a stratégiánkat!

Olyan stratégiát tervezzünk, ami irányt mutat nekünk arra, hogyan tegyük meg a következő lépést, hogyan menjünk tovább az adott helyzetből. Ne csak vaktában repüljünk rá a legtutibb eszközre vagy taktikára, amiről az általunk a közösségi médiában bekövetett marketingguru határozottan állítja, 

a számok nem hazudnak.

Ne ragadjuk meg egyből a legígéretesebb marketing eszközöket, amelyek majd gyors és ’’biztos’’ megoldást nyújtanak bizniszünknek. Először magunkból kiindulva próbáljuk meg felépíteni a stratégiánkat vállalkozásunk fent említett kérdéseivel kapcsolatban.

De nyilván nem ezt tesszük, és mivel a mi vállalkozásunk olyan, mintha a saját gyermekünk lenne, akinek természetünkből fakadóan a lehető legjobbat szándékozunk megadni, egyből külső segítség után fordulunk.
Nem hibáztatok senkit, anno én is ugyan ezt csináltam, én is össze voltam zavarodva, de nyitottam a tudatos üzleti és marketing gondolkodás felé, és azóta máshogy csinálom a dolgaim.

ÉRDEKELNE TÉGED HOGYAN DOLGOZUNK?
Tekintsd meg munkáinak >
HA SZERETNÉL TÖBBET TUDNI:
A kulisszák mögött.
Ismerj meg minket. 
Lépj velünk kapcsolatba.

A DIGITÁLIS VILÁGBAN MEGTALÁLSZ
BLOG: http://blog.shopographic.co.nz/
WEB: http://shopographic.co.nz/
INSTA: https://www.instagram.com/shopographic/
LINKEDIN: https://www.linkedin.com/in/zsolt-%E2%80%8Bshopi-soponyai-89377a44/
TWITTER: https://twitter.com/shopographic
FACEBOOK: https://www.facebook.com/vizualguru/
YOUTUBE: https://www.youtube.com/channel/UCh0HiT2mwL18EcKel56WG0w 
#vendéglátósmarketing #vizuáliskommunikáció #vizualguru
süti beállítások módosítása